Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter egy szerelmespárt alakítanak, egy halálra ítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ám varázsos játékukkal életre keltik egész Veronát is. Testük egyben az előadás díszlete is, ők maguk a színház. Gesztusok, mozdulatok fantáziadús jelrendszerével változnak egy pillanat alatt figuráról figurára. Öntörvényű, lázas száguldás, egy drámaköltő zseni kottája alapján.
Ketten vannak a világot jelentő deszkákon. Összesen ketten. Shakespeare világát jelentik.

FIGYELEM! Ez egy erőteljes, hús-vér színházi előadás, dráma, a színművészet esszenciája! NEM MUSICAL! Ha a valódi, katartikus színházi élményt keresed, ami napokig megmarad benned, EZT LÁTNOD KELL!

„Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játékosan mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek.
De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia.” – Rudolf Péter
Díszlet nincs, jelmez nincs. Csak Shakespeare van, és két ember. Ők viszont nem egyszerűen Rómeó és Júlia. Elénk hozzák nemcsak a dráma minden szereplőjét, de azt a hallatlanul összetett, egyszerre mélyen drámai és fergetegesen humoros világot is, amitől William Shakespeare a világirodalom egyik leghatalmasabb alakja lett. Mindezt „pár” mozdulattal. Felmerül a kérdés, vajon lehet-e még egyáltalán a világ egyik legismertebb, számtalanszor feldolgozott színművének interpretációjában valami eredetit alkotni? Bizony, hogy lehet! Nagy-Kálózy Eszternek és Rudolf Péternek például sikerült.
„Duódrámájukban” ketten jelenítenek meg minden karaktert, helyszínt és eseményt. Ebben egy fehér kendőn, egy szemüvegen és a rajtuk lévő csuklyás pulóveren kívül semmi nincs a segítségükre. Ennek dacára hihetetlen rugalmassággal és pontossággal váltanak az egyes karakterek közt.
A néző minden egyes helyzetet együtt él át a szereplőkkel, és ez az, amitől az egész történet hátborzongatóan élővé és aktuálissá válik.

Vámos Miklós ötlete és Mészöly Dezső fordítása alapján
Fotók: Horváth Judit